..Reá "kéklőn" mosolyog az ég...
Ma is mindannyiunkra kéklőn mosolygott az ég, nemcsak Luther-rózsánk kis verséből, hanem az emberek sokaságának szívéből...
Április 2. nem csak egy nap a naptárunkban...hanem az autizmus világnapja...
A képen látható karkötőt nekem készítette az egyik kis hittanosom, melyet ma ismét viseltem...ő tervezte meg, ő formálta meg kis kezeivel és ő festette be kék színre...egyformák ezek a kis kövek, de mégis mindegyik mintha más lenne...így szép, így kerek, így vannak egymás mellett...és mi kötötte össze őket?
A SZERETET....
Egy szép énekünk sorai is ezt tükrözi:
A másik ember más, mint én, Akárhol él a föld színén. És mégis ember mindahány - A levél mind levél a fán.
Ha Krisztus Lelke egyesít, Bontsuk ki bátran színeit! De minden szín dicsérje őt Vonzón a nagy világ előtt!
(Evangélikus Énekeskönyv 472. énekének 1. és 4. verse)
